Bolyhos szövet, amely külön álló alapszövetbõl és az alapszövettel kapcsolatban levõ bolyképzõ fonalrendszerbõl áll

A bársonyt selyembõl, pamutból, gyapjúból vagy mûszálakból készítik.
• A pamutbársonyt kézzel vagy géppel mossuk, röviden centrifugálhatjuk;
• Vizes üst fölött gõzöljük, hogy a gyûrõdések kisimuljanak, vagy a bal oldalán vasaljuk és gyengéden keféljük ki.

MUSZLIN:
Egy laza és könnyû szövésû anyag gyapjúból, pamutból vagy mûszálból. A fonal, amibõl a szövet készül, okozza az anyag puha fogását. Muszlin általában meg van nyomva.
finom vékony fonalakból ritkás beállítással szõtt áttetszõ kelme, fõleg selyembõl (Moszul város nevérõl)

Egyik oldalán fényes felületû könnyû pamut- vagy selyemszövet.

(állati, növényi). Az egész ember, valamint az állatok és növények is sejtekbõl s ezekbõl álló komplexumokból vagyis Sz.-ekbõl vannak felépítve. Ilyenek: a csont-, a kötõ- és a porcogós Sz., az izom- és mirigy-Sz., az ideg-Sz. stb. A Sz.-ek közt azután alakos elemü folyadékok is vannak, u. m.: a vér a vérerekben, a nyirok a nyirokhézagokban és nyirokerekben, a tápnedv (tejnedv, dhylus) a chylus-erekben. Váladékokat adnak a mirigyek. Ilyenek: a nyál-, a gyomor-pepszin mirigyei, az epét elválasztó máj, a hasnyálat elválasztó hasnyálmirigy, a vizeletet kiválasztó vese stb. - Sz. az ásványtanban, a kristályos ásványnak belsõ szerkezete, vagyis az egyének egymáshoz való halmozódásának, illeszkedésének a módja. Az ásványok Sz.-e lehet szemcsés, leveles, szálas, rostos, héjas, vaskos. A kõzettanban a kõzeteket alkotó elegyrészeknek egymáshoz való illeszkedésének a módja. A kõzetek Sz.-e, helyesebben szerkezete, lehet törmelékes (klasztikus) v. kristályos. A törmelékesé laza v. összeálló, a kristályosé lehet szemcsés (gránitos), porfiros és üveges. L. még Ásvány és Kõzet.

Sz. a textiliparban, a kelmének (l. o.) az a faja, amely két egymásra merõlegesen haladó fonalrendszer keresztezésébõl állott elõ. A fonalak anyaga szerint megkülönböztetünk, selyem-, pamut-, gyapju-, len-, kender-, juta- s vegyes Sz.-eket. A selyem- s pamut-Sz.-ek fajait l. o. A gyapju-Sz.-ek három fõ csoportra osztatnak, u. m.: a) mûgyapju-, b) kártolt és c) fésült gyapju-Sz.-ekre. a) A mûgyapju-Sz.-ek pamutláncfonállal készülnek s leggyakrabban kissé kallózva és nyomtatással mintázva lesznek. Ezek a legolcsóbb, de egyúttal a legsilányabb gyapju-Sz.-ek. b) A károlt gyapju-Sz.-eknél a csinozás módja játsza a legfontosabb szerepet. Ha kellózták és irányított szállal birnak, az alapkötés milyensége szerint nevezik el, még pedig posztónak ha vászonkötésü, tüffelnek ha négyfonalos kettõs szétszórt sávolykötésü és doeskinnak ha ötfonalos szatinkötésü. A kallózott, de bársonyszerü felülettel biró Sz.-eket veloursnak, a kallózott, de nem bogácsolt Sz.-eket komisz posztónak, ha finom fonalból készültek meltomnak nevezik. A kallózatlan kártolt gyapju-Sz.-eket pedig, ha durvább minõségü cérnázott fonalból készültek cheviotnak, az egyszerü fonalból valókat flanellnek nevezik. Azon divat-Sz.-eket, amelyek kettõs vetülékrendszerrel birnak bukskinnak, a fürtös felületü télikabát-Sz.-eket végre ratinének nevezik. c) A fésült gyapju-Sz.-eket, ha vászonkötésüek, finom gyapjuból készültek s ritka szövésüek, mousselinenek, míg ha tömöttszövésüek de lainenek, míg az érdes tapintatu angol gyapjuból valók, ha láncfonala pamut lüszter- és orleansnak, ha pedig mind lánca mind vetése gyapju moreennek nevezik. A bordás kötésüeket ripsznek, a gazekötésüket baregenek, a sávolykötésüeket, ha három fonalasak ternónak vagy merinónak, ha négyfonalasak kasmirnak, végre a bársonykötésüeket utrechti bársonynak nevezik. Fésüs gyapjuból damaszkszövésü butor-Sz.-eket, sálotak (shawls) és szõnyegeket is készítenek.

A len-Sz.-eket kötésük minõsége és az áru tömöttsége szerint szokás osztályozni. A vászonkötésü Sz.-ek közül a legfinomabb fonalból N_m=90-190) készülteket batiszt-, patyolatnak, a finom fonalból készültet irlandi vászonnak, a középfinomat rumburginak, az olyat, amely pamutláncfonallal bir, sziléziai vászonnak, végre az erõsebb minõségü tiszta lenvásznat szepesi vászonnak nevezik. A sávolykötésüek közül a durva fonalut zsák- v. szalmazsák-Sz.-nek, a középfinom fonalut pedig csinvatnak nevezik. Az ábrás Sz.-eket damaszknak és jacquard-Sz.-nek nevezik. Jutából leginkább vászonkötésü csomagoló Sz.-ek (hessian) és sávolykötésü zsák-Sz.-ek készülnek, kisebb mennyiségben azonban butor-, függöny- és szõnyeg-Sz.-eket is gyártanak.

kenderfonalból szövött, tartósabb, mint a len, de nem annyira hajlékony, durvább és nehezebb mint a len., még a hasonló külsõ ellenére is. 

¤ VELÚR:
(franciául: bársony). A velúr szövet alatt gyapjú és gyapjúkeverékeket értünk, amelyeket feldörzsölnek és kallóznak, amitõl puha és bolyhos lesz az anyag színe. Selyembõl, pamutból vagy különbözõ mûszálakból készül.
• csak vegyileg tisztítható.